2020.03.16 – Hétfő – Sokan életükben először dolgoztak ma otthonról. Milyen érzés volt nektek? Örültetek ennek, vagy inkább magányosnak, elszigeteltnek és haszontalannak éreztétek magatokat?
A COVID-19, azaz ismertebb nevén koronavírus térdre kényszerítette az egész emberiséget. A legtöbb ország végre kapcsol, és meghozza a szükséges döntéseket ahhoz, hogy a fertőzöttek száma ne öltsön súlyos méreteket. Azt egyelőre nem tudhatjuk, hogy mennyire késtünk el ezekkel a lépésekkel, viszont a a javaslatok betartásán mi is dolgozhatunk. Most valóban a döntéseinken és rajtunk áll, hogy a lehető legjobbat hozzuk ki a történésekből és a jövőnkből. A #maradjotthon mozgalom nem hiába alakult meg, de tudom, hogy rengeten dolgoznak olyan munkakörben és szektorban, ahol nem tehetik meg azt, hogy otthonról dolgozzanak. Ez a poszt most nem nekik szól, viszont a home office az ő érdeküket is szolgálja. Értük is fontos, hogy minél kevesebb ember lézengjen az utcán, emellett az, hogy mindenki a történések tudatában mozduljon ki, így elkerülve egymás megfertőzését.
Mostmár csak időszakosan írok blogot, ez viszont szerintem pont egy olyan alkalom, amikor érdemes hosszabban is beszélni erről a témáról, és megosztani egymással a tapasztalatainkat és tippjeinket. Az otthonról dolgozás lehet, hogy örökre rabul ejt, mint például engem, de az is lehet, hogy pár hét alatt begolyózol tőle. Tanácsaimat a saját életemet szemlélve állítottam össze, mert nekem segítenek abban, hogy hatékonyan és gördülékenyen vegyem az itthoni munkát.
Az én #homeoffice sztorim
Ha inkább csak a tippek érdekelnek, akkor nyugodtan görgess lejjebb, itt ugyanis egy kis személyes történet következik. 🙂
Tavaly, azaz 2019 májusában kezdtem el először teljes munkaidőben itthonról dolgozni, tudatosan. A blog, a webdesign tanfolyam, egyéb projektek és nem mellesleg a személyiségem miatt is kifejezetten olyan munkát kerestem, ahol ez adott. Akkor megtaláltam a szövegírós álommelómat, amit azóta is örömmel csinálok, és időnként hálákodom egy sort, hogy nem kell minden reggel szinte egy órát utaznom a munkahelyemre, majd vissza, Ez nekem nagyon sok plusz időt jelent (valójában heti 10 órát is akár), ami nélkül sokkal kevesebb energiám jutna magamra. Na, de picit elkanyarodtam – a lényeg, hogy kezdetben én sem tudtam, mennyire válik be nekem ez, hiszen előtte csak 1-1 nap lehetőségem volt kipróbálni az otthoni munkát. Bár abban már biztos voltam, hogy az írás sokkal jobban fog menni, mert irodai körülmények között, emberekkel körülvéve jóval nehezebben ment ez nekem. Végül igazam is lett, és mára már egy teljes rutinom alakult ki az itthoni munkára.
Ha számodra egyelőre döcögősen indult el a hét, akkor érdemes már most belevágnod a saját home office rutinba!
Alakítsd ki a dolgozósarkod!
Szerintem ez az egyik legfontosabb dolog, hogy legyen egy elszeparált, rendezett hely az otthonodban, ahová kényelmesen le tudsz ülni, és kicsit el tudod magad választani a külvilágtól. A legjobb megoldás persze egy dolgózószoba lenne, de ha erre nincs lehetőséged, akkor alakíts ki magadnak egy placcot a hálóban vagy akár az ebédlőben, a lényeg, hogy zavartalanul és kényelmesen tudj haladni a munkával! Az olyan közösségi terek, mint a nappali csak abban az esetben lehet jó választás, ha nem ott bandázik, tévézik és hangoskodik az egész család.
Pinteresten jobbnál-jobb ötleteket találhatsz dolgozósarokra, például itt is.
Öltözd magad kényelmesbe!
Az otthoni munka egyik nagy előnye, hogy konkrétan olyan szettben dolgozhatsz, amilyenben csak szeretnél. A lényeg, hogy te jól érezd magad. Én ilyenkor általában melegítőben, bolyhos mamuszban, összefogott hajjal és sminketelen pofival mászkálok, de simán lehet, hogy nálad az összeszedettséghez hozzátesz az is, ha rendesen felöltözve és kisminkelve dolgozol. A lényeg, hogy megtaláld, neked mi ad többet, és miben érzed jobban magad. Szerintem fontos viszont, hogy ne ugyanabban a szettben dolgozz, mint amiben aludtál. Nyilván egyrészt higiénia, másrészt viszont a felöltözöm-levetkőzöm érzés ad egyfajta határvonalat a napunknak, ami különválasztja a munkát és a szabadidőt.
Alakítsd ki magadnak az új reggeli rutinod!
Nem ugyanaz a nóta, mint eddig. Nem kell kapkodva ébredni, sietősen felhörpinteni az első kávét és rohanni be az irodába. Végre itt a lehetőség, hogy kialakíts magadnak egy valódi slow life, énidős reggeli rutint. Igazából mindegy, hogy hogyan te hogyan építed fel ezt magadnak, a lényeg, hogy időben ébredj hozzá. Én például nem kelek később, attól függetlenül, hogy megtehetném. Így néz ki általában az én reggeli rutinom:
- 6:30 és 7:00 között felébredek
- Friss vizet, szénát és tápot adok a nyusziknak, megetetem a macsekot is, ha elfogyott az étele (ő általában beosztja, úgyhogy ezzel nem mindig kell foglalkoznom)
- Megreggelizem, majd készítek magamnak egy teát vagy smoothie-t
- Elmosogatok, ha én vagyok a soros, és előző este lusta voltam hozzá
- Fogat mosok, letusolok, ezután néha virágokat öntözök
- Marad fél-egy órám csak magamra, ami alatt arcápolózok, posztolok instára, néha még egy sorozatrészre is jut időm
- Ezután felöltözöm, és kezdem a munkát
Pihenj!
Valljuk be, a munkahelyeden sem nyomod végig nulla szünet nélkül a 8 órát! Ha összeadod a wc-re járkálást, a dumcsizást a kollégákkal, a kávé és/vagy cigiszüneteket, akkor erre gyorsan ráeszmélhetsz. De az agyad nem is birná folyamatosan, ugyanabban a tempóban egész álló nap, úgyhogy nincs messe kell az a szünet néha. Szerintem érdemes óránként tartni pár perc pihit, ami alatt elnyúlsz a kanapén, megdögönyözöd a házikedvenceket, akár megmozgatod a tested egy kicsit. Persze én sem mindig tartom ezt be – ha elkap a flow, akkor nincs megállás. Viszont szerintem az “irányított” pihivel sokkal hatékonyabb lehetsz, mintha időnként azon kapnád magad, hogy elkalandozol, és a Facebookot görgeted már 10 perce.
Írj listát!
Sokkal könnyebb úgy haladnod a teendőiddel, hogy látod magad előtt éppen hol tartasz velük. Az elvégzett feladatok kipipálása pedig nálam már-már eufórikus érzéssel bír, úgyhogy emiatt is külön ajánlom. Olyan munkatársakkal, akikkel pedig napi szinten együtt dolgozol, érdemes valamilyen közös alkalmazást is használni, hogy tudjátok követni egymást. Erre jó megoldás lehet egy sima Google Excel táblázat, vagy a Trello is.
Jelöld ki a határokat!
Azért, mert jelenleg ugyanott dolgozol és laksz, nem jelenti azt, hogy a munkaidő és a szabadidő összemosódhat. Munkaidő közben nem ér lakást rendezni vagy hosszabb időre elkalandozni, viszont a munkaidőd lejárta után se dolgozz tovább a tényleges melódon. Lehet, hogy az első pár hétben még ott a kísértés, hogy ha már elkezdtél egy feladatot, akkor be is fejezd, de szerintem semmiképp se tedd! A szabadidő szent, és ha ezt huzamosabb ideig felrúgod, akkor később a munka sem lesz annyira hatékony, mert kifáradsz testileg és lelkileg is benne.
Szocializálódj!
Ha hiányzik a szociális közösség, akkor ne szigeteld el magad. Szerencsés helyzetben vagyunk, ugyanis megannyi lehetőség áll a rendelkezésünkre ahhoz, hogy halljuk és lássuk is egymást. Iktasd be alkalomadtán a videóhívást, vagy váltsatok hangüzeneteket. A közösségi élet hiánya sokakat megviselhet, ha rád is így hat az otthoni munka, akkor figyelj oda erre. Ha pedig a pároddal vagy a családoddal laksz, akkor munka után beszélgessetek, és töltsetek minőségi időt együtt. Azt gondolom sokan nem mernek megnyílni a valós érzelmeikről a vírussal és a jelenleg kialakult helyzettel kapcsolatban, pedig igenis fontos, hogy valakinek kibeszéld az érzéseidet. Figyelj oda magadra, másokra, és ne hagyd, hogy eluralkodjon rajtad a félelem. Ebben most együtt vagyunk benne, így együtt is kell kilábalnunk belőle.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ne kezeld máshogy a munkád!
Ez az utolsó, de nagyon fontos tippem. Ha alapvetően megvan a napi teendőd, és minden adott ahhoz, hogy folytathasd a feladataidat ott, ahol abbahagytad, akkor ne kezeld máshogyan Ez most nem egy nyári vakáció, a vírusnak valószínűleg elég kemény gazdasági hatásai lesznek. Ahhoz, hogy könnyebben talpra álljon a világ, nekünk sem szabad elszokni a megszokott dolgozós rutintól. Nem tudhatjuk egyelőre, hogy mennyi ideig kényszerülünk ebbe a helyzetbe, de érdemes már most tudatosítani magunkba, hogy a munka az munka, a szabadidő meg szaadidő ugyebár!